10. fejezet

Sziasztok!Meg is hoztam,tudom,nagyon rövid lett,de nézzétek el nekem.A következő is 2 hozzászólás után jön!Jó olvasást! :*

~Lily~
Elvánszorogtam a kávézóig,majd leültem egy elszigeteltebb helyre.Vártam és vártam és vártam és vártam,de semmi nem történt.Fél óra múlva megunva a várakozást felálltam és elindultam volna hazafele...de a bejáratban összefutottam a kipirosodott arcú Ian-nel.Csodálkozva bámultam,mire nagy nehezen kinyögtem valamit.
-Szia...azt  hittem már nem jössz!
-Bocsánat!Lekéstem a buszt,taxit meg alig tudtam fogni.Tényleg bocsi!-hadakozott,majd visszakísért arra a helyre,ahol én ücsörögtem nem is olyan régen.Két puszival üdvözölt,amin eléggé meglepett.
-Na,mesélj csajszi!Mi történt veled az elmúlt jó néhány hónapban?
-Sok minden!De jobban szeretném inkább azt tudni,hogy te mit tevékenykedtél.-kacsintottam,mire elkacagta magát.
-Igazából nem történt más,csak szerepet kaptam két filmben,többek között ezért is költöztem Londonba.Amúgy hiányoztál ám nagyon!
Nem tudtam megállni,hogy ne húzódjon a szám mosolyra.Ian nem csak helyes,de foglalkozik is az emberrel.Már régóta tetszik,de hogy ezt fokozzuk,már szerelmes is vagyok.
-Milyen film?
-Majd elviszlek a moziba,és megtudod.-kacsintott ő is.Ebben a percben nagyon boldog voltam.
A "randink" nagyon jól telt.Beszélgettünk,ettünk,beszélgettünk,nevettünk,nevettünk,és nevettünk.Csodásan éreztem magam.Majdnem 13 óra volt,mikor úgy döntöttem,hogy jó lenne haza menni.Ian elkísért,majd a házunk előtt megállt és csak bámult,majd kis idő múlva elmosolyodott.
-Mondd,Lily.Lenne kedved randizni velem?
-Per...per..persze...-dadogtam össze-vissza.
Az öröm fogott el.Nagyon boldog voltam,hiszen azzal a férfival fogok randira menni,akit szeretek...
-Nagyszerű!Holnap délután 5 óra jó lesz?
-Természetesen-kacsintottam rá.

~Sam~
Reggel boldogan keltem fel.Öröm volt tudni,hgy szerelmem karol át.Igen,szeretem,de ő ezt mèg nem tudja.Ma kiteszem elé a lelkem és azt kezd vele,amit csak akar.Idegesen a folyamatosan rezgő telefonom felé pillantottam,majd fel is kaptam a készüléket,hiszen Ada hívott.
-Igen?-kérdeztem fáradtan.
-Szia Sam!Be kellene jönnöd egy fotózásra...egy kicsit terjeszteni kéne a hírt,hogy a városunkba költözött Liam Hemstwort.Arra gondolt a szerkesztőség,hogy csinálni kéne pár fotót,amin te meg ő vagytok,és azokat feltenni a netre.Ez neked is jól jönne,mivel elvileg modell vagy kéne egy kicsit nagyobb hírnév,mint a mostani.-hadarta el egy szuszra főnököm.És teljesen igaza volt.A sikerhez hírnév kell,és ezt meg is fogom szerezni.Oké,néha felismernek az utcán,mint az 1D jó barátja,de én azt szeretném,hogy úgy ismerjenek,mint Samantha McCurdy,nem úgy,mint egy barát.
Letettem a telefont,majd gyorsan összeszedelődzködtem,majd írtam Zayn-nek egy cetlit,hogy elmentem,nemsoká jövök.Lerobogtam a lépcsőn,elharsongtam egy Sziasztok-ot,majd bepattantam a Mini Cooper-embe.Ezt a kocsit még Liamtől kaptam két éve születésnapomra,azzal a mondattal,hogy ne kelts fel minket többször azért,hogy elvigyünk téged bárhova is.Kedves,nem igaz?Mindenesetre túl lusta voltam ahhoz,hogy sétáljak,meg amúgyis,túl elmebetegnek néztem ki reggelente.
A hatalmas épület előtt leparkoltam,majd bevonszoltam a hátsófelem a főnökömhöz,de minden szó nélkül áttessékelt engem a sminkesnek és a fodrásznak.Nagyon kapkodhattam.A véberedmény nagyon jó lett.Az én személyiségemet tükrözte,teljes mértékben.

Sam ruhája a fotózáson

Percre pontosan 12:00-kor betoppant a helységbe Liam Hestwort is.Nagyon jóvágású fickó,arca borostás,ami miatt még jobban kivehető,hogy Ausztrál származású,majd ragyogó kék íriszeibe néztem.Mindezt tetézte azzal,hogy rámkacsintott.

-Sam,Ő Liam,Liam Sam.-mutatott be minket sorban Ada.

-Rendben,még egy utolsó kép lesz.Mosolyogjatok a kamerába!-utasutasított minket a fotó.

Egy hirtelen pillanatban Liam magához húzott,majd egy puszit nyomott az arcomra.Én természetesen olyan piros lehettem,mint a paradicsom,de nem bántam.

Miután lemostam magamról a smink nagy részét vettem volna lefele a ruhákat,mikor Amanda megállított.

-Neked is kijár a jutalom.Neked adjuk az összes szettet,amiben eddig voltál,plusz itt a fizetésed.-nyomott a kezembe 20(!) vállfa ruhát és egy nagyon vaskos borítékot.Értetlenül néztem rá.Hiszen nem most lesz még a fizetés ideje.Ezt megértette a velem szemben álló nőszemély is.

-Tudod keményen dolgozol,és ez eredményt is hozott,ugyanis a képeidet a két Taylorral több magazin is megvette borsos áron,aztán ott van a Dylan-es is,amit ő maga köszön meg egy dicséretre méltó pénzösszeggel.A mai fotózás is nagyon jól sikerült.Már 3 tiniújság vette meg a képet.Ezekhez az összegekhez még én is hozzá tettem egy kicsit,hiszen édesapád nemrég húnyt el,de te még így is dolgoztál-itt egy könny csordult ki a szememből,de remélhetőleg sikeresen álcáztam egy ásítással-Ja,és jut eszembe!Holnap menni kell egy újabb fotózásra,mert címlapon leszel,kicsilány!-mondta lelkesen főnököm.
Boldog voltam,mert végre nekem is összejön valami.Címlapon leszek?Én?Szerintem nem is vagyok szép!